Ebben a cikkben érdekes tényeket nézünk meg a kelbimbóról!
A kelbimbó már a 19. század közepén megjelent hazánkban, de akkor még nem terjedt el, mert hazánk éghajlata nemigen volt alkalmas termesztésére. Napjainkban ennek a növénynek a fajtáit nemesítették, amelyek hazánk számos régiójában sikeresen termeszthetők, és a termelők egyre gyakrabban kezdték el ültetni a parcelláikon. Ha minikáposztát is szeretne enni a kertjéből, először érdemes tájékozódnia, hogyan nő a kelbimbó, és milyen tulajdonságokkal rendelkezik.
Botanikai leírás
A kelbimbó őse a kelkáposzta, amely vadon a Földközi-tengerben található. De nem hasonlít az ősére, valamint a káposztacsalád más fajaira.
A kelbimbó kétéves növény, amely magasra nő.
Az első évben vastag, 20-100 cm magas szár alakul ki, amely hengeres alakú. A nem túl fejlett, hosszúkás levelek, amelyek alakja hasonló a nagy kanalakhoz, vékony levélnyéllel vannak rögzítve. A levelek mérete elérheti a 40 cm hosszúságot és a 32 cm szélességet, de általában kisebb. Különösen sok leveles levélnyél figyelhető meg a karfiol szárának felső részén, amelyek kis törzsre emlékeztetnek.
A levelek hónaljában kisméretű gubacsok képződnek, melyek átmérője 1,5-4 cm között változik.A 2,5-3,5 cm nagyságú kalászokat közepesnek tekintjük, alakjukban és szerkezetükben kis fehér káposztára hasonlítanak.
A kelbimbó egy szárán 20-90 fej is kialakulhat, de számuk általában nem haladja meg a 40-et.
A kelbimbó virágzó hajtásai a második évben fejlődnek ki. A növény virágai kicsik, sárgák, virágzatba gyűjtve. Virágzás után alakulnak kitöbb magvú hüvely. Minden hüvely 100-200 magot tartalmaz, amelyek átmérője nem haladja meg a 2 mm-t. Új kelbimbót növeszthet belőlük. Akár 5 évig is megőrzik hasonlóságukat.
A kelbimbó termesztésének alapjai
A kelbimbót célszerű palántákon keresztül termeszteni, bár ez a növény meglehetősen ellenáll az alacsony hőmérsékletnek. A kifejlett növények az 5 fokos fagyokat is átvészelik, fejlődésükhöz 5-8 fok feletti hőmérséklet is elegendő. Ennek a kultúrának a fiatal hajtásai azonban sokkal érzékenyebbek, és legalább 12-15 fokos nappali és 8-10 fokos éjszakai hőmérsékleten is túlélnek.
Magok vetése
A kelbimbót áprilisban vetik palántákra. Minél melegebb az éghajlat a régióban, annál korábban kell elvetni a magokat. A középső csíkhoz érdemes április közepén palántákat vetni.
A magokat 1-2 cm mélyre csomagolják, a palánták 3-4 napon belül megjelennek.
A palánták átültetése nyílt terepen
A kelbimbó palántákat a régió éghajlati viszonyaitól és az időjárástól függően május 15. és június 5. között ültetik át nyílt talajra. A gödrök közötti távolság 70 cm.
Oldalválasztás
A kelbimbó jól fejlődik művelt talajokon, például napos vagy enyhén árnyékos területeken. A növény az enyhén savas vagy semleges talajt részesíti előnyben.
A kelbimbó ültetési helyének kiválasztásakor nem szabad megfeledkezni a vetésforgó szabályairól. Ez a kultúra két szezonon keresztül termeszthető egy helyen, 4-5 éves szünet kívánatos.
A hüvelyesek, a hagyma, a paradicsom, az uborka, a burgonya és más gyökérzöldségek (sárgarépa, cékla) jó előfutárai a kelbimbónak.
Nem ültethet kelbimbót olyan ágyásba, amely korábban hozzá tartozotta káposztafélék családjának képviselői. Van benne fehér és karfiol, retek, fehérrépa.
Talaj előkészítés
A káposzta ültetésére szolgáló ágyat előre el kell készíteni. Ősszel műtrágyával kiássák: 6 kg tőzegkomposzt, 30-40 g ammónium-nitrát és 20-25 g kálium-klorid négyzetméterenként.Szükség esetén a talajt fel lehet ásni. meszelve vagy fahamuval trágyázva. A kalciumot tartalmazó műtrágyák nem lesznek feleslegesek, mivel a kelbimbó szükségét érzi ennek az elemnek.
A kelbimbó gondozásának jellemzői
A kelbimbó gondozása szinte ugyanaz, mint a fehér káposzta esetében. Védeni kell a kártevőktől és betegségektől, szükség szerint öntözni. Öntözés után nem árt fellazítani a talajt. Ha a talaj laza és homokos, akkor is mulcsozni kell.
A kelbimbót nem kell magasra forgatni, sőt egyáltalán nem kell megtagadni, mivel az alsó levélnyél a fejekkel szinte a talaj közelében található. Annak érdekében, hogy a kelbimbó függőleges szára csavarodás nélkül stabilan álljon, támasztékhoz kötik.
A betakarítás előtt 20-30 nappal (augusztusban vagy szeptemberben) nem árt megcsípni a felső rügyet és eltávolítani a leveleket. A manipuláció után a szár leáll, és minden erőt a gubacsok kialakulására fordítanak, aminek köszönhetően nagyobbak és sűrűbbek lesznek. Ez azonban csak késői káposztafajtákkal valósítható meg.
Betakarítás és tárolás
A kelbimbó betakarítása általában októberben kezdődik. Ugyanakkor a gubacs begyűjtése 2 szakaszban történik. Az első szakaszban csak az alsó csutkákat távolítják el. Ennek köszönhetően a felsők egyre nagyobb intenzitással nőnek tovább. Ezután áttérnek a fent található gubacsok betakarítására.
Egy gyűjtési kampány kívánatosnovember elejére kell elkészülni.
A végső betakarításkor a szárakat a kalászokkal együtt levágják, így a kalászok jobban megőrződnek. Ha a kalászos szárakat egy zacskóba tesszük és valamivel nulla feletti hőmérsékleten tartjuk, 2 hónapig nem romlanak meg. A kelbimbó is lefagyasztható.
Érdekes tények
- Vad kelbimbó nem létezik a természetben. Belga tudósok alkották meg, ezért is hívják Brüsszelnek.
- A németek ezt a zöldséget Rosekohlnak, azaz "rózsa káposztának" hívják, mert a kelbimbó feje rózsabimbónak tűnik.
- A kelbimbó fenil-tiokarbamidot tartalmaz. Keserűséget ad a zöldségnek. Ezt a keserűséget azonban nem érzik azok az emberek, akiknek nincs olyan génje, amely képes lenne felismerni ezt az anyagot, és az ilyen emberek vannak többségben. Azok, akik rendelkeznek ezzel a génnel, soha nem fogják ízletesnek találni a kelbimbót – e zöldség iránti ellenszenvük genetikai szinten van beágyazva.
- Ha a kelbimbó megég, ként bocsátanak ki, ami kellemetlen kénszag megjelenésével jár.
- A kelbimbó javítja a látást, csökkenti a koleszterinszintet és megelőzi a mellrákot.
- A kelbimbó sok fehérjét tartalmaz, a belőle készített húsleves pedig majdnem olyan tápláló, mint a csirke.