Üdvözlök minden kis és nagy internetezőt! Nagyon szeretnék reflektálni az aktuális témára, és felfedni azt a "Gyermekek és a számítógép" című tematikájú szettben.
Bármely családban minden nap ugyanazokat a mondatokat fogod hallani: Lányom, szállj le az internetről, végezd el a leckét! Vagy fiam, tedd le a tablettát, menj, vegyél kenyeret! És válaszul - Nos, anya, most elfoglalt vagyok, akkor...
1. jelenet: Mania – Avataria
Egy 10-12 éves iskolás lány kiszalad a színpadra, a hátizsákját a sarokba dobja és a laptopjához siet.
A lány leveszi a cipőjét, és idegesen lóg a közösségi oldalakon: Gyerünk, töltsd gyorsabban! A promóciós kódokat a Kontaktban terjesztik.
anyabejön: Nastyusha, otthon vagy?
Nastyaszárazon: Amint látod...
Anyatakarít a lánya után: Nem öltözött át, hanem szétszórt dolgokat! És nem mosott kezet!
Nastyainteget: Akkor...
Anya: Éhes? Makarónit főztem és kedvenc pogácsát sütöttem. fogsz
Nastyafáradt: nem vagyok éhes...
Anya: És hogy mennek a dolgok az iskolában? Megint elakadt a matematikus?
Nastya: Persze, mondja, azért csúsztam hármasban, mert egyáltalán nem sportolok otthon.
Anya: Lehet, hogy jó matematikus, nem nyitsz könyveket, minden idődet játékkal töltöd.
Nastya: Nem érted, ez nem játék – ez az életem. Ott szép vagyok, sikeres, sok barátom van. És itt teljes szemétség.
Anyaideges: Zaklatnak az iskolában?
Nastya: Nem, én csak egy szürke egér vagyok, és senki sem akar velem barátkozni.
Az anya fel akart jönni és megölelni a lányát.
Nastyainteget:Anya, ne zavarj. Van egy fellépésem a játékban, majd egy randevú. Most a legfontosabb pillanat a ruha kiválasztása. Nagyon szép akarok lenni!
A színfalak mögött megszólal a csengő, anya elmegy. Apa megjelenik a színpadon, munkából jött.
Apa: Szia, lányom!
Nastyaa szemét forgatva: Szia!
Apa: Megint elakadtál a játékban?
Nastya: És mi...
Apa: Ez az avatármániád?
Nastya: Igen, semmi sem változott!
Apa: Hát, talán ez a tróger, menjünk el együtt egy kávézóba, igyunk egy fagyit.
Nastyaszomorúan: vonakodás!
Hogy leállítsa a beszélgetést, a lány felteszi a fejhallgatót.
Felmegyünk a színpadra anya: Látod, mi történik a gyerekkel?
Apa: Baj! Csak a játék érdekes!
Anya: Mit fogunk tenni?
Apa: Egy ötlet van! De a terv végrehajtásához szükségem van Nasty telefonjára és két óra időre.
Anya: Hmm, és mi a terv?
Apa: Feltűnően előveszed helyettem a telefont, majd elmondom.
Anya apára kacsint, körbejár a színpadon, és előveszi a lánya telefonját a hátizsákjából. Lábujjhegyre fordul vissza.
Apaveszi a telefont, megmutatja a számokat: Nézd, itt vannak Nastya osztálytársai.
Anya: Igen, három kapcsolat van.
Apa: Szóval, a terv ilyen... (mást súg anya fülébe).
Anyamosolyog: Értem, minden meglesz, főnök!
A szülők elmennek, Nastya pedig belemerül a játékba, táncol egy láthatatlan fiúval.
Voiceover– Két óra telt el!
Nastyaleveszi a fejhallgatót: Kíváncsi vagyok, hová tűntek az ősök. Sokáig senki nem foglalkozik kérdésekkel.
A lány körbejárja a színpadot, benéz a kulisszák mögé, meglepetten megvonja a vállát.
Nastya: Talán a szülők eltűntek, mint a filmekben. Menő! Lesz még egy sorozat – Egyitthon!
A lány úgy dönt, hogy újra a számítógéphez ül, de megszólal a csengő.
Nastya kinyitja az ajtót, apa belép, kezében egy gyönyörű ruha és cipő.
Apa: Lányom, sürgősen át kell öltözni, mert sietnek vendégeink.
Nastyameglepődik: Apa, milyen gyönyörű ruha. Akárcsak a karakterem a játékban. És pontosan cipő. Kipróbálom... (boldog, nevet)
Apa: Siess!
Nastya megszökik a hírrel a színfalak mögé.
Írja be: anya: És mi van? Minden sikerült?
Apa: Igen, még jobb, hogy sikerült a feladat?
Anya: Nos, anya bármilyen munkát el tud végezni!
Nastya fényűző ruhában lép a színpadra, a közönség örömmel tapsol.
A színfalak mögött ismét megszólal a csengő.
Nastya: Ki ez?
Szülők: És ezek a barátaid!
Nastya meglepődik, az osztálytársak lufikkal és virágokkal jelennek meg a színpadon.
Anton fiúelőrelép: Kedves Nastya, te vagy a legjobb lány az osztályban! Ne feledd, tavaly még újonc majom voltam, és segítettél megszoknom és hinni magamban. Azóta szeretnék a közeli barátod lenni, de túl félénk vagyok ahhoz, hogy kimondjam.
Nastya megdöbben, kezével eltakarja az arcát.
A Varya lányelőrelép: Nastyush, fogadd el ezt a csokrot! Nagyon szép vagy és olyan szeretnék lenni, mint te. Legyünk barátok, és soha, soha ne veszekedjünk.
Nastyamajdnem sír: Ez nagyon váratlan, srácok. Köszönöm, barátok leszünk, természetesen az érettségiig. És talán tovább is...
Anyabelép egy tortával: És itt egy csemege! Most együtt iszunk teát!
Nastya átöleli az osztálytársait, majd a szüleit. Együtt énekelnek és táncolnak Fixykov „Computer” című dalára.
2. jelenet: Család – apa, anya, fia ésszámítógép
A színpadon egy 13-15 éves fiú szobája van - az ágy nincs megvetve, a holmik szét vannak szórva. Egy kócos hajú fiú dinamikus játékot játszik a számítógépen.
Anya bejön: Már megint a számítógép előtt ülsz? És a szoba nincs takarítva!
A fiú nem örül, hogy elvonják a figyelmet: majd kitakarítom!
Anya: Takaríts!
A fiú azt mondta: majd kitakarítom!
Anya: Szóval tedd el...
Fiú: Biztosan kitakarítom!
Anya: Mikor?
Fiú: Most…
Anya: És most mikor van meg?
Fiú: Most van!
Anya: És most kihúzom a vezetéket a hálózatból...
Fiú: És ez zsarolás!
Anya: Ezer szó helyett csak kelj fel és takaríts!
Fiam, le sem véve a szemét a monitorról: Most!
Anya: Ennyi, elfogyott a türelmem, kihúzom a konnektorból.
A fiú feláll: Ó, zsaroló...
Gyorsan megágyaz, lábával az ágy alá, az asztal alá tolja a dolgokat.
Anya sokkos állapotban van: Ez takarítás!
Fiú: De semmi sem látszik...
Anya: Felnőtt fiú vagy, de úgy viselkedsz, mint egy gyerek.
A fiú felsóhajt, lesüti a szemét.
Anya: Megtanultad a leckét?
Fiú: Nem kérdeztek tőlünk semmit...
Anya: Mutasd!
A fiú, nehezen tud felszállni a székről, körülnéz a szobában: És hol van az aktatáskám?
Anya: Ahova dobta, ott fekszik.
A srác a színpad túlsó sarkában talál egy hátizsákot, hanyagul végighúzza a padlón.
Anya: Vigyázz, elszakítod! Minden dolog pénzbe kerül, óvatosan kell bánni vele. Itt elkezded keresni magad, meg fogod érteni.
Fiam büszkén: És már keresek...
Anya: De hogyan?
A fiú lemosta apja autóját, és 2500-at keresett.
Anya: Fiatal nő! Csak ez nem bevétel, hanem a mi ajándékunk neked születésnapod alkalmából.
A fiú ismét lesüti a szemét: Hát köszi...
Anya: Mindent, kapcsold ki a számítógépet! Nyisson könyveket, füzeteket, tanuljon.
FiúAzt mondta, nem kérdeztünk semmit.
A színfalak mögött megszólal a csengő.
Anya: És itt van apa, most elmondod neki, hogy nem kapsz órákat az iskolában.
Fiú: Elfogytak az ütőkártyák!
Anya: Vytyayaya...
Apa belép a szobába: Mi történt?
Anya: Nem oktat, egész nap a számítógép előtt tölti.
Apa: Fiam, menjünk gyorsan iskolába!
Fiú: Most megteszem!
Apa: Csináld most, és kimegyek a konyhába.
Anya: Vytyayayaya
Apa: Na és mi van?
Anya kétségbeesett: Vigyázz a fiadra!
Apa: Oké! (kinyitja az újságot, lefekszik a kanapéra) Fiam, tudod, mennyit tanultam és dolgoztam, hogy garázsvezető legyek?
Srác: Nem tudom, valószínűleg sokáig.
Apa: Igen, keményen kell dolgoznod, hogy elérj valamit az életben. Itt van például, mivé szeretnél válni?
Fia: Sysadmin.
Apa: Ki ez?
Fiú: Ez az, amikor egész nap a számítógép előtt ülsz, és pénzt kapsz érte.
Apa: Ó, már milliomosnak kellett volna lenned...
Mosolyogva fiam: minden előttem áll!
Apa: Szóval mi a helyzet a leckékkel?
Fiú: Nem kérdeztek tőlünk semmit.
Anya: Most fogom a telefont és felhívom az osztálytársaimat.
Fiam fáradtan: Nem kell...
Anya: Add ide a telefont!
Fiú: Nem!
Anya: Vytyayayaya
Apa: Anyámnak adtam a telefont!
A fiú kelletlenül kinyújtja a mobiltelefont, az anya átadja az apának.
Apa: Igen... Ki van itt? Sutuliy, Genka, Sharada - ezek nem fognak kudarcot vallani. A lányok hívjanak, ő Olena Sinichkina.
Apa hívni akar, de Lena felhívja magát.
Apa: Ó, a vadállat a vadászhoz fut.
Fiú: Apa, add vissza, ez személyes.
Apa mosolyog, és kinyújtja a mobiltelefonját.
Srác: Szia, Leon! Nem, nem ülök, (suttog) itt vannak.
Anya apának: Hallottam, mi már azok vagyunk!
Fiú a szülőknek: És te islehallgatod?
Apa az újság mögött: És nem szárítjuk!
A fiú a színpad túlsó sarkába megy, halkan azt mondja: Lon, nem volt időm letölteni a programot, csak regisztrálok. Az apa a lélek felett áll, az anya pedig inkább a rendetlenség.
Anya: Apa, azt hallottam, hogy nem hagyod a fiadat lélegezni, és anya teljesen őrült.
Az apát lenyűgözi az újság: Mi, mi?
Fiú: Nem, Leon, nem mehetek el veled, nincs pénz...
Anya: Amennyit kell, adok neked, ha megcsinálod a házi feladatod.
Fiú: 200
Anya: Nem fiú, hanem rabló! (Kiosztja a pénzt) Siess az óráidra, akkor van egy randevúd.
A fiú elköszön a lánytól, ismét a monitor mögé bújik, az apa az újsághoz megy.
Anya: Nos, mit fogsz csinálni ezekkel a férfiakkal? (fenyegetően a fia fölé mered) Tanórákra! Gyorsan! Vytyaya (a férfihoz fordul)
Apa kijött a hibernációból: Mi?
Anya: Három napja szivárog a csap, mikor javítod?
Apa: Most!
Anya: Mikor van most?
Apa: Most van!
Anya nem bírja elviselni a hasonlóságot apa és fia között, kitépi az újságot, és bekergeti a férjét a fürdőszobába: ezt most neked adom!
A szülők a színfalak mögé menekülnek. A fiú a hall felé kacsint, és elbújik a monitor mögé. A közönség nevet és tapsol.
Vége.
Szerző: Iryna Mamedova.