Sziasztok, kedves gyerekek, tisztelt apák és anyák, nagyszülők! Nézi a horoszkópot az újév előestéjén? Azt mondják, hogy az elkövetkező 2020 a fehér fémpatkány éve. A keleti bölcsek azt mondják, hogy ez a rágcsáló rágcsáló örömet, gazdagságot és családi jólétet hoz nekünk. Biztosan így lesz, ha igazán akarod!
Az ünnepre való tekintettel hadd mutassak be két vicces szettet az állatokról gyerekeknek. Az egyiket a Patkánynak, 2020 szimbólumának, a másodikat a Bikának, a jövő 2021-es év talizmánjának ajánljuk. Ezek az állatok annyira különbözőek, de egy érdekes történetet osztanak meg. Most elmondom 3 mondatban.
Amikor a mindenható Buddha létrehozta a 12 éves ciklust, tanácsra hívta az összes állatot. Azok az állatok, amelyek először megjelentek, a keleti horoszkóp örök szimbólumaivá váltak. A Patkány nem akarta feladni az elsőbbséget szomszédaival szemben, ezért a Bikán lovagolva átúszta a folyót.
Így a szélhámos minden állatot kijátszott, és elsőként a bölcs Buddhához érkezett, őt követte a hatalmas Bika. Az istenség érdemeik szerint jutalmazta a vadállatokat, vezető szerepet biztosítva nekik az idő örök körforgásában.
És a bátorság, az intelligencia, a találékonyság és az erő érdekében jó humoros előadásokat ajánlok mély jelentéssel a Patkánynak és a Bikának.
A jelenet a patkányról "Cunning Rat Gruff"
A színpadon erdő látható, a természet hangjai hallatszanak, a kavicson egy hosszú farkú, szomorú patkány ül.
Gruff: Eh, mindenki sérteget, ellopja a dióimat és a makkomat. (Kőre mászik) És hol találok kelléket télire?
Krysenysh a távolba néz, és lelkesen felsóhajt.
Gruff: Hú, messze van egy hatalmas termő tölgy! Sötét erdőn kell átmennem, de eljutok oda!
A vidám dalra a kispatkány fürgén sétál a kaland felé, de itt egy hiúz kukucskál ki a kulisszák mögül.
Lynx: Érzema zsákmány illata, valami finomság egyenesen a mancsomba kerül. Ja, ja, és olyan éhes vagyok, hogy szomorúan zúg a pocakom – Fyr-fyr, gur-gur! Csend, csend, az étel közel van!
Gruff megáll, és megpróbál átugrani a patakon. A hiúz hátulról előbújik, megkopogtatja a vállát.
A patkány megfordul, de azonnal leesik a félelemtől.
Lynx: Helló, kicsim. Mi a neved?
Gruff: Szia, hiúz. Én... Gruff vagyok.
Lynx: Mogorva, szóval. Mit? Nem tudsz ugrani a patakon? És nem is kell, meg is fogsz fulladni. Menjünk hozzám, megvendégellek valami (nyal) finomsággal.
Gruffremeg és dadog: Ó, sp-passibo, dob-braya lynx, de én... megyek teázni. Megyek teázni...
Lynxtürelmetlenül: Kinek? kihez mész?
Gruff: Az óriáshoz! Igen, az óriásnak. Ő az én barátom.
A hiúzazonnal visszaugrik: Melyik másik óriáshoz? Erdőnkben nem találhatók.
Gruff: Hogyan? Nem tudtad? Annyira mérges, fogazott, és a karmai hosszabbak, mint a te fogaid!
A hiúz a földre zuhan, és ijedten zihál.
Gruff: És a kedvenc reggelije a sült hiúz, ropogós héjjal! (Nyallik) Itt kellene látnunk egymást. Vársz velem?
A hiúzfelugrik: P-köszönj az óriásnak, patkány R-mocskosnak! Ideje futnom!
A hiúzelfut, a patkány nevet: Hülye hiúz. Nem tudja, hogy óriások nem léteznek?
Gruff kavicsokra lép, és átugrik a folyón. Eléri az erdei bozótot, virágokat gyűjt, bagoly huhogását hallja. Az egér rémülten egy fa mögé bújik.
Egy hóruha jelmezes lánybeszalad a színpadra: Hú, izé! (Körül a színpadon) No, hát, kis patkány, ne félj. Menj ki, nem bántalak.
Gruffkikandikál: Nem hazudsz?
Bagolysejtelmesen mosolyog: Nem, mi a neved? Aholtartod az utat?
Gruff: Én vagyok a patkány Gruff. Megyek... teázni a barátommal.
Bagolymosolyog: Hú, izé! Egyhez? És miért kell átmenned az ijesztő erdőn? Hirtelen valaki megpróbál… megenni? Menjünk hozzám, nincs messze a mélyedés.
A bagoly vállánál fogva megragadja a patkányt, és a házához löki. Gruff hátradől.
Gruff: Nem tehetem, bagoly! Óriásnőt ígértem! (kibontja a madár mancsát)
Bagolymegvakarja a tarkóját: Mit viszel? Valamiféle óriás?
Gruffegy szörnyeteget ábrázol: És ezt! Hatalmas, mint a tölgy, szőrös, mint a farkas, az ujjai begörbültek! Egy pillanat alatt megragad bármilyen fenevadat. A kedvenc vacsorája pedig a bagolypörkölt.
Bagolysokkot kapott, remeg: hazudsz! Nem hiszem!
Gruff: Szeretnél találkozni vele? Itt kellene találkoznunk.
Bagoly: Nem-Nem! Megvannak ezek a dolgok! Repültem!
Repül a bagoly, útközben nekiütközik egy fának, Gruff nevet: Hülye bagoly! Nincsenek óriások! Krysenysh kijön a sűrűből a nagy tóhoz. Sziszegést hall a vízben. Egy kígyó jelenik meg a színfalak mögül, elbújik a patkány mögé, megragadja a nyakánál.
Snake: Sziasztok, patkányok a ska-ból. Hova mész'? Teljesen egyedül.
Gruffsuttogta: Én vagyok a patkány Gruff. Megyek teázni a barátommal.
Snake: Tényleg? Régóta jársz? Tudsz szünetet tartani? (Az egér erősebben megragadja, szélesre nyitja a száját, hogy megegye)
Gurfffojtogat: Állj! Óriás barátom vár rám!
A kígyóelengedi a patkányt: Óriás? Nos, miféle óriás ez?
Gruff: Veszélyes és félelmetes. A szemek vörösek, a nyelv fekete, a háton mindenhol tüskék! Vacsorára finom sült kígyókat eszik bogyómártásban. Isteni finom! Teáznál velünk?
Kígyófelszisszent, megrázza a fejét: Nem éri meg! Jobb lesz, ha visszamegyek magamhoz! Amíg!
Gruffa rémült kígyóra néz, és nevet: Íme egy hülye kígyó! Nincsenek óriások!
Az egér továbbmegy, és végül egy hatalmas tölgyfához ér. Épp diót készül vacsorázni, de puffanást hall a háta mögött. Gruff megfordul, és meglátja az óriást.
patkánysokkos állapotban: Óriás?
Óriásboldog: Patkány! (Gruff menekülni próbál, de az óriás rálép a farkára) Szeretek rágcsálókkal nassolni a szendvicseket. Most kenyeret, sót és...
Gruff: Tarts ki, óriás! Ne siess! Nem eheted meg az erdő legszörnyűbb vadállatát!
Az óriáshangosan felüvöltött: Miről beszélsz, kölyök? Ki fél tőled?
Gruff: Én vagyok a patkány Gruff! Az összes állat elszalad a látványomtól. Nem hiszek? Menjünk, mindent meglátsz magad.
Óriásazt gondolja: Nos, oké, Gruf. Menj előre, és én követlek. Ha hazudtál, azonnal megeszlek!
Gruff ugyanazon az úton sétál vissza. Az óriás hangosan toporog mögötte. Az első, akivel találkoznak, ugyanaz a kígyó. Felszisszent Gruffra, támad, de látja az óriást.
Gruffnyugodtan: Helló, kígyó. Hogy vagy?
Snakeelkúszik, és vékony hangon válaszol: Hello, Gruf. Minden rendben. Passzol, passzol. Viszlát! (Elbújik a kövek mögé).
Az óriás meglepetten néz a patkányra, mennek tovább. Az óriás halkabban toporog. Egy éhes bagoly Gruffhoz repül, de meglátja az óriást, és félelmében leesik.
Nevetve mogorva: Helló bagoly! Hogy vagy? Nem kényeztetnéd magad teával?
Bagolyudvariasan meghajol: Jó napot, Gruff! Minden csodálatos. És a tea... vége, megyek a boltba.
A bagolyrepül, a meglepett óriás azt suttogja: Ez egy csoda!
Tovább mennek. Az óriás már nem toporog fenyegetően, hanem nyugodtan követi. Hirtelen egy hiúz megtámadja az egeret. De látva az óriást, sikítvavisszaszalad a bokrok közé.
Gruff: Hé, Lynx. Mi a baj?
Lynx: Bocs, bocsánat, Gruff! Eszembe jutott, hogy sürgős ügyek vannak. Viszlát, barátom!
A hiúzelfut, az óriás pedig a patkányhoz fordul: Megleptél, kis Gruff. És tényleg az egész erdő fél tőled. De nagyon éhes vagyok, úgyhogy úgyis megeszlek.
Gruffdörzsöli a gyomrát: én sem ettem már régóta. Tudod mi a kedvenc ételem? (Ujjával int az óriásnak, lehajol, Gruff a fülébe beszél) Óriás pite!
Az óriáslábujjhegyen: Ó, eszembe jutott, nincs kikapcsolva a vasaló! Azaz a tányér. Azaz egy hajszárító. Futok, patkány Gruff, sok sikert!
Az óriás rémülten elszalad, megérint egy fát. Sok-sok dió esik le róla. Gruff felkap egy finomságot, leül egy kavicsra és eszik.
Gruff: Eh, hülye óriás. Ha meg tudok enni egy óriási süteményt, egy marék dió is elég lesz nekem! Vidám zene szól, a színészek meghajolnak. A közönség elégedett, taps.
"A bölcs bika Borka" jelenet
A háttérben a tanya hangjai, zene, a gazda kötélen vezeti a bikát.
Vezető: Egyszer régen egy Danylo nevű farmer élt egy kis faluban. A telke kicsi volt, a termés nem volt elegendő a család élelmezésére. És így egy nap a gazda összeszedte az utolsó pénzét, hogy vegyen egy fiatal bikát a piacon.
Danilamegpaskolja a jószágot, az ekére idomítja, és ráparancsol: Jól van, Borka, jó volt!
Vezető: A bika erősnek és szorgalmasnak bizonyult! Dolgozhatott éjjel-nappal, napkeltétől napnyugtáig. És most felfelé mentek a dolgok Danylo számára.
Gazda: Nézd, Borka! Csíráztatott! (Az első csírákra mutat) Mi így szüretelünk, piacra megyünk és fényűzően lakunk veletek, na!
Borja elismerően dúdol.
Vezető: Teltek az évek, a gazdaság virágzott. MostDanilóban minden megvolt, amiről álmodott. Egyszer egy gazda kiment a piacra, és vett egy második bikát, a fiatalabb Borkyt. A gazda egy másik bikát vezet Borishoz.
Danila: Találkozzunk, barátom! Ez az Ön asszisztense. Ketten nem fogtok unatkozni, és könnyebb lesz dolgozni. Befogad két bikát, felszánt egy mezőt. Hirtelen zavaró zene szólal meg. Borya elesik és nehezen lélegzik.
Vezető: Sajnos Borenka már túl öreg volt a kemény munkához.
A gazda felemeli a bikát, megpaskolja a fejét, és szánalmasan nyávog.
Előadó: Danylo rájött, hogy Borkát többé nem lehet munkára kényszeríteni. Ideje elengedni.
A gazdakiviszi a bikát az erdő szélére, leveszi a kötelet a nyakáról: most szabad vagy, Borenka, nem dolgozhatsz tovább. Óriási adósságom van neked! Ha nincs a segítséged, ki tudja, mi történt volna velem! Elengedtelek, barátom. Menj békével.
A gazda megöleli a bikát és elmegy. Borya követi, majd bemegy az erdő sűrűjébe.
Vezető: Bory szomorú volt mester nélkül, de új életet kellett kezdenie. Az erdőben a bika talált egy patakot, amelyből vizet ivott, és mellette egy üres barlangot (sátrat használhat).
Bika: És a szabadság jó! Forrásvíz, lédús fű, meleg barlang. Itt fogok élni! Előadó: Egy hét alatt Borya teljesen megszokta. Sétált az erdőben, pihent, hallgatta a madarakat. De még soha nem élt az erdőben, nem tudta, milyen ravasz vadállatok. És így egy nap találkozott egy bikával, egy ravasz rókával, Alice-szel!
Megszólal a "Rózsaszín párduc" zenéje, a róka kisétál Borishoz.
Róka: Hé, bika. Helló Új vagy az erdőben?
Bika:Szia, róka. Nem vagyok már újonc, minden nap itt legelészek. A nevem Boris.
Fox: Alice vagyok. Nem tudtam, hogy ilyen kedves szomszédom van. Most fogunkismerősök, segítesz a háztartásban, vizet hozol, tűzifát aprítasz, megjavítod a kunyhót.
Bikanevet: Nem, róka nővér! Megcsináltam az enyémet, vegyél egy fejszét és vágj fát magad!
A rókatapossa a lábát: Ne merészelj udvariatlan lenni velem! Ön bolond. Én vagyok ennek az erdőnek a királynője! És te csak egy kisállat vagy, és engedelmeskedned kell nekem.
Bikalöki: Ne nevezz bolondnak, róka. Nem királynő vagy, hanem közönséges csaló.
Fox: Nos, hát lássuk. A barlangban telepedtél le, igaz? (Farkcsóválva körbejárja Borját) Nem gondoltad, hogy ez a barlang valaki másé? Mit fogsz csinálni, ha a mester visszatér?
Bikaszarvakkal fenyegetőzik: Találjuk ki! És a jóra megy, az egészségre.
A róka felhorkant és elszalad, Borka töpreng: Mindegy, igaza van. A barlang valakinek a háza. Talán már figyelnek rám! Ma este élesen fogom tartani a fülem!
Vezető: Nyugaton egy farkas tért vissza egy nagy vadászatról. Nagyon fáradt és dühös volt. A ragadozó besurran a barlangba, de nem lát semmit a sötétben.
Vezető: Boris ébren volt. Szorosan szemmel tartotta a farkast. És ekkor eszébe jutott egy zseniális ötlet.
A bika két hangon beszél: — És itt van! - Maradj csendben, különben megijesztesz! — Igen, de nagyon éhes vagyok, alig várom! — És mondtam, hogy valaki biztosan jönni fog. - Egy egész vacsora és egyenesen a kezedbe! Zseniális ötlet – les létrehozása!
Vezető: A farkas meghallotta a beszélgetést, és megállt. Magától fogas lett. Úgy döntött, jobb, ha nem lép kapcsolatba a barlangban rejtőzőkkel.
A bika így folytatta: - Nos, miért állt meg? - Nem tudom. Fáradt és éhes voltam. Mit fogunk tenni? - Ugorjunk ki és támadjunk. - Mire hármat számolok! Idő…. kettő….
A farkas rémülten az erdőbe menekült. Borisz boldog volt, és nyugodtan aludt.
Vezető: Reggela róka találkozott régi barátjával, a Farkassal.
Fox: Ó, Farkas, kedves, szia. Miért nem vagy a barlangodban?
Wolfásít: Helló, Alice. Néhány szörnyeteg megtelepedett ott, alig vesztettem el a lábam!
Fox: Mit csinálsz? Ez egy hülye bika. Fogjunk egy kötelet és kapjuk el, nekünk bejön. És ha nem hajlandó, megesszük.
Vezető: A farkas elgondolkodott és beleegyezett. Az állatok mindkét végéről elvették a kötelet, és a barlangba mentek. Borisz messziről észrevette a ragadozókat, és azon kezdett gondolkodni, hogyan lehetne kijátszani őket. Meg kellett közelíteni az állatokat, maga Boris ment ki, hogy találkozzon velük.
Fox: Hah! Megmondtam. Ez csak egy bika.
Bika: Ó, Alice, szia. Mindazonáltal elcsábítottam egy hülye farkast! (A ragadozók összenéznek) Bár kettőt ígért. Nos, semmi, osszunk egyet, ahogy megbeszéltük.
Wolfgonoszul néz a Rókára: Szóval te és ő együtt?!
Fox: Nem, mi vagy? Hol látták, hogy a bikák megeszik a farkasokat?
Bika: Ne beszélj, vidd a barlangba. Éhes vagyok! (Lehajol, hogy szúrjon).
Farkas: Nem adok élve! (Elfut, a róka fogja a kötelet és átvonszolja magát a színpadon, a közönség nevet).
Vezető: A farkas elfelejtette a köteleket és a barlangot is. Úgy rohant, hogy a farkas sarka szikrázott. Maradt
Borisz abban a barlangban él, elégedetten és boldogan. És a róka?
A pánikba esett farkas újra átszalad a színpadon, a róka elesik és kúszik, feláll és újra elesik. A gyerekek mosolyognak.
Vezető: Itt ér véget a mese. Az erkölcs pedig a következő: vegyél példát a bikából, maradj higgadt minden helyzetben, és a szerencse melléd áll! Taps a szereplőknek!
A srácok meghajolnak. Vége.
Szerző: Iryna Mamedova.
Kedves olvasók!Az interneten talált képeket a weboldalamon teszem közzé. Ha tea tartalom szerzői jogának tulajdonosa, írjon az adminisztrátornak (kapcsolatok a webhely fejlécében), és eltávolítom a fényképet, vagy hagyok egy hivatkozást az erőforrására. Köszönöm a megértést!