A katolikus húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep. Szeretettel várják felnőttek és gyerekek egyaránt, hiszen mindenkinek örömet okoz. Ezen a napon összegyűlnek a családtagok. Annak ellenére, hogy a keresztények a húsvétot Krisztus fényes feltámadásának napjaként ünneplik, ünnepe magában foglalja a pogánysághoz kapcsolódó hagyományokat. Általában a katolikus húsvét ünneplésének időpontja nem esik egybe az ortodoxokkal.
Az ünneplés dátuma
A katolikus és az ortodox húsvétot különböző napokon ünneplik. Vannak kivételek e szabály alól, de az ilyen véletlenek néhány évente egyszer előfordulnak. A katolikus húsvét általában egy héttel az ortodox húsvét előtt van. Eleinte Krisztus feltámadása egybeesett Pészah-val, vagyis a zsidó húsvéttal. A Mózes vezette zsidók Egyiptomból való kivonulásának szentelték.
325-ben kísérletet tettek arra a döntésre, hogy az ortodox és a katolikus húsvétot egy napon ünnepeljék. A megvalósítás időpontját azonban különböző módszerekkel kezdték kiszámítani. A katolikus húsvét a tavaszi telihold utáni első vasárnapra esik. A katolikusok tavasza március 21-én, vagyis a napéjegyenlőség napján kezdődik. A 2020-as katolikus húsvét megünneplésének dátumának megtudásához nem kell bonyolult számításokat végezni a holdnaptár szerint. Csak a húsvétot kell megnéznie, ahol több évre az ünnepek dátumai vannak feltüntetve. 2020-ban a katolikus húsvét április 12-én lesz.
Szokások és hagyományok
A húsvéti ünnep megjelenése óta eltelt évszázadok során kialakultak ünnepének hagyományai. A hívők számára az ünnep templomlátogatással kezdődik. Az első ünnepi istentiszteleteket szombaton tartják. A templomokban énekeket énekelnek, Krisztust dicsőítik, olvassák az evangéliumot és imádkoznakmenny A hívők különféle finomságokat, mindenekelőtt festett és csokoládé tojást visznek magukkal, hogy megszenteljék azokat,
Az ókorban megjelent a nagy gyertya meggyújtásának rituáléja, amelyet húsvétnak neveztek. A templomban minden jelenlévő meggyújtja az általa hozott gyertyákat. Ezután gyertyákkal a kezükben ünnepélyesen körbejárják a templomot, majd a szent tüzet terjesztik a házak körül. Úgy gondolják, hogy ha a gyertya nem alszik ki útközben, lángja megvédi a család minden tagját az ellenséges erőktől.
Festett tojás
Mind a katolikusok, mind az ortodoxok számára az egyik fő húsvéti szimbólum a pirosra festett tojás. A hagyomány eredetének több változata is létezik. Egyikük Mária Magdolnához kapcsolódik. Miután megismerte Krisztus feltámadását, úgy döntött, mindenkinek elmondja ezt az eseményt. Tiberius római császár nem hitt neki, mondván, hogy ilyen csoda lehetetlen, ahogy a fehér tojás sem válhat pirosra a szeme láttára. De amikor a császár a kezébe vette a tojást, azonnal megváltoztatta a színét. Ez a csodálatos kaland elhitette vele a csodában.
Ünnepi vacsora
A katolikus húsvét hagyományos családi ünnep, mely során az egész család összegyűlik egy ünnepi vacsorára. Húsételek, péksütemények és még sok más finomság kerül az asztalra. A különböző országokban az ünnepi asztal hagyományai jelentősen eltérnek egymástól. A katolikusok az ortodox keresztények által ismert húsvéti süteményekhez hasonló lepényeket sütnek, de más recepteket használnak.
Húsvéti nyuszi és csokitojás
A katolikusok azt hiszik, hogy a húsvéti nyuszi csokitojást hoz a gyerekeknek. Igaz, édes ajándékokat csak a legpéldásabb és legengedelmesebbek kapnak. A színes fóliába csomagolt csokitojás kosarat a szülők előre elkészítik és elrejtik a gyerekek elől, akikmaguktól kell megtalálniuk őket. A tojások mellé nyúl vagy csirke csokoládéfiguráit helyezzük.
Talán furcsának tűnik az a tény, hogy a tojásokat a nyúl rakja, és nem a csirke. A legenda szerint a gonosz boszorkány, Eszter, aki úgy döntött, hogy megzavarja az ünnepet, a tojást tojó tyúkot nyulattá változtatta. De a csirke még új formájában is tovább tojta a csokoládétojást.
Hogyan ünneplik a húsvétot a különböző országokban
A húsvét ünneplésének hagyományai nemcsak az ortodoxok és a katolikusok, hanem a különböző országok lakosai között is különböznek:
- Németországban a húsvétot két napon, vasárnap és hétfőn ünneplik. A házak, lakások ajtaját ünnepi koszorúk díszítik, melyeket rokonok, barátok ajándékoznak a tulajdonosoknak.
- Ausztráliában az ünnep jelképe nem a nyúl, hanem egy bilby, egy helyi vicces állat. Az ünnepi asztal fő ételei itt sült bárány- vagy marhahús és friss zsemle.
- A katolikus húsvét Olaszországban a pápa beszédével kezdődik, aki a világ minden tájáról köszönti a katolikusokat. A húsvét utáni hétfő hivatalos ünnep az országban.
- A franciaországi ünnep fő szimbóluma egy harang, amelynek megszólalását a városok és falvak utcáin viszik. Sült csirke és csokis desszertek kerülnek az asztalra.
- Nagy-Britanniában a nagyhéten csütörtökön szokás alamizsnát adni. Vasárnap zöldségekkel sült bárányhús és csokitorta kerül az ünnepi asztalra.
A katolikus húsvét az egyik kedvenc családi ünnep. Ezen a napon nagy figyelmet fordítanak a gyerekekre, akiknek különféle játékokkal, szórakozással találkoznak.