A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe és igazi üdvösség. 49 napig készülnek rá, majd örvendeznek a Megváltó feltámadásának és dicsőítik őt.
Az emberek imádkoznak és beszélnek. Ennek ellenére nem mindenki tudja, honnan erednek a húsvéti tojáskészítés és a húsvéti tojásfestés hagyományai.
Húsvét – az ünnep keletkezésének története röviden gyerekeknek
Isten Fia azért született, hogy megmentse a világot és megmentse az embereket a szenvedéstől. Beszélt a Paradicsomról, ahová az erényesek és alázatosak belépnek, mindenkit arra hívott, hogy szeresse és védje szeretteit, meggyógyította a betegeket és feltámasztotta a halottakat. Szelídsége és kedvessége miatt szerették.
Azonban nem mindenki beszéde tűnt igaznak és gondtalannak. Néhányan irigyelték őt, és arról álmodoztak, hogy ártanak neki. Az uralkodók meg akartak szabadulni tőle, és találtak valakit, aki elárulhatta Krisztust, ezzel a halálba taszítva őt.
Júdás, az Úr egyik tanítványa megcsókolta saját tanítóját, hogy jelet adjon ellenségeinek. Jutalmul az áruló 30 ezüstöt kapott.
Jézust elárulták a bíróságnak és kihallgatták. A bírák okot kerestek arra, hogy bűncselekményekkel vádolják, kigúnyolták, kigúnyolták, de ő türelmesen várt. Úgy döntöttek, hogy megbüntetik az "árulót". Isten Fiát keresztre feszítették.
A szemtanúk, akik észrevették a halált, megesküdtek, hogy ezután az elemek fellázadni látszottak. Úgy tűnt, az időjárás soha nem hagy alább, és aki a vad természet útjába áll, az életét veszti.
Ismeretes, hogy a péntek az Úr halálának napja, és nagypénteknek hívják. Amikor eljön, kordában kell tartanod érzelmeidet, és imádkoznod kell a Szabadítóért.
Szombat este Krisztus újjászületett, és a tömjénező riadt asszonyok elé állt. Azt akarta, hogy a követői tudják, hogy tanáruk nincs otta halottak között Az emberek békét találtak. Megtudták, hogy Isten halála hiábavaló volt. Készen áll mindenkit megmenteni, aki hisz a feltámadásában, és nem szegi meg a fontos parancsolatokat.
Csütörtökön megkezdődik az ünnepi készülődés. A sütőszalagok és a tojásfestés ünnepi hangulatot varázsolnak, és várják a hét utolsó napját.
Az Úr feltámadásának éjszakáján a hívők istentiszteletre gyűlnek össze, gyönyörű kosarakban finom ételeket és sót hoznak, amely a bölcsességet és a tisztaságot jelképezi. A pap megáldja az eljötteket, gratulál az ünnephez, jó közérzetet kíván.
Hazatérés után szokás beszélgetni (engedje meg magának a nagyböjt utáni finomságokat). A húsvéti ünnepek Isten estéjére emlékeztetnek, amelyen a család legközelebbi képviselői jelen vannak. Az étkezést egy kívánsággal kell kezdeni ("Krisztus feltámadt"), amely után első dolga a húsvét megkóstolása. Az ünnep egy hétig tart.
Mondja el az óvodásoknak és iskoláskorú gyerekeknek, hogy mi a húsvét
Eredetileg a zsidóknak az egyiptomiak elnyomása alóli megszabadítására szentelt ünnepnek hasonló neve volt. A zsidóknál szokás volt a szomorú sorstól való megszabadulást ünnepelni, amelyre a Mindenható az egyiptomi családokat kárhoztatta: minden gyermekük hirtelen meghalt.
Az óhéberről lefordítva a „húsvét” szó „feltámadást”, „bocsánat” jelent.
Később a keresztények így nevezték el az Isten Fia újjászületése okozta ünnepet. A zsidók szabadon bocsátásához hasonlítható: ahogyan ők kimentettek a fogságból, úgy a hétköznapi ember is megtisztul a bűnöktől, ha imádkozik, és hiszi, hogy Isten megsegít.
Krisztus feltámadásának dátuma nem mindig pontos, de egy bizonyos időszakban (áprilistól májusig) vasárnaponként ünneplik. Az ünnep 40 napig tart.
A kereszténység megjelenésével szokássá vált az áldozatok megszervezése. Isten előtti tisztelgésnek tekintették,aki feláldozta magát az emberek érdekében. A bárányokat vagy a kölyköket le kellett vágni, meg kellett sütni, és meg kellett osztani a családdal.
Miért szokás a tojást festeni és kötelező ünnepi attribútumnak tekinteni? A legenda szerint annak a városnak az egyik lakója, ahol Isten Fia meghalt és újjászületett, nem hitte, hogy visszatért az életbe.
A lány azt mondta, hogy nem fogja többé hamisnak tekinteni a pletykákat, amikor a kosarában lévő tojások kipirulnak. Az elhangzottak után történt.
A történetnek van egy másik változata is: Mária Magdolna meglátogatta a császárt, és hozott egy húsvéti tojást, amely Krisztus feltámadásáról mesélt. De az uralkodó csak nevetett rajta, és azt mondta, hogy a fehér kagyló hamarabb válik vörössé, mint ahogy a halottak megjelennek az élők között. Ugyanebben a pillanatban a tojás a Megváltó vérének színére vált.
A húsvét fő szimbólumai és hagyományai
A húsvéti attribútumok a legfontosabbak, és a Krisztus feltámadásával kapcsolatos eseményekre emlékeztetnek. A megújulást és az örök életet szimbolizálják.
Ha nem tudták megölni Isten Fiát, nem ártanak azoknak, akik hűségesen követik őt.
- Kereszt. Az Urat keresztre feszítették rajta, aki később magát a halált is legyőzte. Ilyen büntetésre ítélték a javíthatatlan bűnözőket, akiknek kegyetlenségét nem lehet megbocsátani. Ezért kezdetben a keresztet a halál és a bűnök büntetésének szimbólumaként fogták fel. De amikor Jézus életre kelt, a korábban ijesztő tárgyat valódi üdvösségként fogták fel.
- Piros minta. Nehéz nem észrevenni, hogyan végzik ezt az istentiszteletek után húsvét előestéjén. A sötétvörös szín Isten áldozatára, egy ártatlan ember kiontott vérére emlékeztet. A különböző kultúrákban ez az árnyalat az erőt szimbolizálja.
- Húsvéti tojás. Az ünnep tiszteletére nemcsak festeni szokás, hanem fából és csontból is készíteni, eredeti módon díszítve. Vannak hagyományok a "harcok" rendezésére,versenyezni a barátokkal és rokonokkal: akinek a tojása nem hasad, az lesz a győztes.
- húsvéti sütemény. Az újjászületett Krisztus szerette meglátogatni tanítványait étkezés közben. Gyakran észrevette asztalaikon az élesztős kenyeret, amelyet a diákok felajánlásul használtak a tanárnak. Így jelent meg a templomi étkezés szokása. A sajtos piték pedig hasonlóak Isten koporsójához, amelyet a feltámadása után üresen találtak.
- Húsvéti nyuszi. Ez a húsvét fő szimbóluma Nyugat-Európa lakói körében. A nyulat a halhatatlanság istennőjével hozták kapcsolatba. Fából, porcelánból, csokoládéból és papírmasé figurákból készül.
Hogyan ünneplik a húsvétot a különböző országok?
Annak ellenére, hogy a Megváltó feltámadása a legfontosabb esemény, az ünneplés hagyományai minden nemzetben egyediek. Érdekesek és eredetiek.
- Angliában az ünnepek miatt bezárnak az iskolák, a családok otthon töltik az időt, vagy sétálnak a városban. Szokásuk van egymásnak tojást adni, de nem festik, hanem csokoládéból. Ezen kívül senki sem hagyja ki az édességek megosztásának lehetőségét: süti, cukorka, sütemény. A lányok körében a tavaszi változások és az uralkodó gondtalanság előtt szokás átöltözni. Egy új élet kezdetét szimbolizálja.
- Németországban jelent meg a húsvéti nyúl, az ünnep fő szimbóluma. Reggel a gyerekek elkezdik keresni a tojásokat és a bennük elrejtett finomságokat (sőt, ezt a szülők szervezik). Egy másik titokzatos hagyomány a lovas körmenethez tartozik Szent György, az állatok védőszentje tiszteletére.
- Franciaországban a rántott csirke ünnepi ételnek számít, magát az eseményt pedig egy harang szimbolizálja. Harangja a boldog napokat és az élet folytatását jelzi.
- Lengyelországban a húsvétot két napig ünneplik, pazar ünnepségekkel. Az egész család összegyűlése az ünnepi asztalnál kimondatlan szabály. Főkénta finomságok élesztőtésztából készült pékáruk.
- Litvániában a húsvétot aktívan és nagyszerűen ünneplik. A lakók nyilvános összejövetelekre jönnek, utána készül a húsvéti vacsora. Piramisokat állítanak fel az ország nagyobb városaiban.
- Spanyolországban a reggeli istentisztelet után festett tojásból és édes pitéből álló étkezést fogyasztanak. Az ünnep előtt, szent napokon a lakosok hegyes sapkák felhelyezésével és gyertyagyújtással bánják meg bűneiket.
- Olaszországban a húsvétot nem kevésbé tartják a fő ünnepnek, mint a karácsonyt. A húsvéti reggelin minden családtag jelen van. Ünnepi étel a bárány- vagy kecskesült. Az étkezés után a lakosok összegyűlnek a város főterén, és hallgatják az uralkodó beszédét.
- Az Egyesült Államokban nincs egységes hagyomány a húsvét ünneplésére: minden családnak megvannak a maga szabályai. A lakoma alatt az amerikaiak a gyümölcsöket, a burgonyát, a zöldségeket és a sonkát részesítik előnyben. Az asztalokat virágok díszítik (a liliomot az ünnepi nap szimbólumának tekintik).
- Ausztráliában az ünneplés helyszínének meghatározásakor a szabadtéri kikapcsolódás mellett döntenek. A lakosok úgy vélik, hogy a levegő tisztább lesz ezen a jeles napon, és a víz varázslatos tulajdonságokat szerez. Desszertként habcsókos süteményt fogyasztanak, báránysült a főétel.
- Japánban különösebb pompa és formalitás nélkül próbálják megünnepelni Isten Fiának feltámadását. Az istentiszteleteket a templomokban tartják, ezek után a papok kiadják a megérkezett festett tojásokat, zsemlét. Hazatérve a japánok szerényen vacsoráznak.
- Görögországban a húsvét munkaszüneti napnak számít. Hosszú imák nem biztosítottak. A lakosok kijönnek a város központi terére, és elégetik Júdás szalmaképét, aki elárulta Jézust. Aztán édes péksüteményeket esznek.
- Norvégiában az ünneplés szokása hasonló a pogány hagyományokhoz. A norvégok azt hiszik, hogy húsvét előtti éjszakán gonosz szellem támadja meg a várost,tűzijátékot, remélve, hogy elriasztja. Halból szokás különféle ételeket készíteni. Egy másik szokatlan szabály a báránykeresztelés a gyermekek által. Úgy gondolják, hogy egy ilyen szertartás megment a bűnöktől.
A húsvét minden országban fontos dátum, igazi vigasz a hívők számára. Felkészülnek rá, szigorúan korlátozzák magukat az élvezetekben.
Tiszteletben kell tartani a hagyományokat és tudni kell az ünnep megünneplését segítő előírásokat. Ahhoz, hogy elmondhassa a gyerekeknek az ünnepélyes napot, tényekre kell támaszkodnia, és szimbólumokat kell használnia az Istenről szóló történet vizuális megjelenítéséhez, és nem kell elferdítenie az igazságot.